Sajnos valószínűleg mindannyiunknak vannak tapasztalatai nem jóleső érintésekről. Amikor valaki nem jól ért vagy ér hozzánk
mai napig, mégis hagyjuk, hogy testünkhöz, bőrünkhöz érjen, nehogy megbántsuk.
Gyerekkorból rengeteg ilyen érintéssel való visszaélés, érintéshez kötődő kényszer kísérhet minket a mai napig, amikor nem
mondhattunk nemet.
Utáltad, hogy puszit kell kapnod-adnod egy-egy rokonnak, vagy az ölébe ülni: miközben szüleid, nagyszüleid nehezteltek, esetleg
meg is szégyenítettek, ha nem tetted, ami szerintük helyes lett volna tőled?
Az elismerést, dicséretet egy-két jól irányzott hátbaveregetés jelentette?
Szépséged, bájos gyermekséged kifejezésére arcon csipkedtek, pofazacskót huzogattak?
Elfogadtad, hogy lelkes rokonod a szuszt is kiszorította belőled egy-egy ölelésben, miközben neked nem volt jó?
Ez a néhány, extremitásokat nélkülöző példa is már a testünkről való önrendelkezésünk sérüléséről szól.
Lehet, hogy most, felnőtt korunkban kell megtanulnunk nemeket és igeneket mondani a testünkkel kapcsolatban.
Amikor eljössz hozzám masszázsra, az a te tanulásod is, hogy merd nekem kimondani, ha valami nem jó neked, ha valamit másképpen szeretnél. A te jólléted a te felelősséged is, a masszázs elsősorban rólad szól. Néha úgy tudsz csak igent mondani magadra, ha tőlem, vagy mástól azt kéred, másképp viselkedjen, csináljon dolgokat, ÉS EZ TELJESEN TERMÉSZETES ÉS JÓ DOLOG.
Amikor kimondod ezeket, megtanítasz engem arra, hogy hogyan tudok úgy hozzád érni, ahogy az neked a legjobb, legbiztonságosabb. Ebben én is tanulok, és köszönöm, hogy jobban ismerhetlek minden mozdulattal.
Mondj nemeket, ha kell, hogy magadra igent mondhass!
Kozma Detti 